Economania blog
A korlátos erőforrások, a végtelenségig nem terhelhető természetes környezet, a globális felmelegedés évtizedek óta felismert probléma a közgazdászok számára is, de a közgazdaságtanban mintha még mindig egy elkülönült szegmens lenne azon tanulmányok köre, amely ezen kihívások hosszú távú hatásaival foglalkozik.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett az MNB tanszék május 10-én a Rethinking Economics kezdeményezés alapján arról, hogyan viszonyulnak a mainstream közgazdaságtani modellek a természetes környezet korlátaihoz és a klímaváltozáshoz. A beszélgetésben részt vett Zsóka Ágnes, a BCE egyetemi tanár, Ungvári Gábor és Felsmann Balázs a BCE REKK kutatási főmunkatársai.
A brexit folyamatának beindulása egybeesett a magyar munkaerőhiány kialakulásával 2016-ban. Hogyan reagál a külföldről Nagy-Britanniába bevándorolt munkaerő, ha a brit bér kevesebbet ér a származási ország valutájában az angol font leértékelődése miatt?
Tíz év telt el a gazdasági és elméleti válság óta, de nyoma sincs sem új modellnek, sem új paradigmának. A Magyar Közgazdasági Társaság "Conference on Economics Reformation" címmel rendezett konferenciájának előadásai ha az új útra nem is, de arra rávilágítottak, hogy mi lehet a baj az uralkodó modellel, és mi lehet a probléma az útkereséssel.
A Budapesti Corvinus Egyetemen március 6-án mutatta be az MNB tanszék a „Modern jegybanki gyakorlat” című új könyvét, melyet számos tanszéki és jegybanki kolléga írt a globális pénzügyi válság hatására módosult nemzetközi jegybanki gyakorlatról.
Január 16-án olvashattuk, hogy egy kínai hitelminősítő „'A-'-ról 'BBB+'-ra, egy fokozattal leminősítette az USA szuverén adósbesorolását, ráadásul a kilátásokat is stabilról negatívra rontotta.” Persze, az eset nem példa nélküli, hiszen a 2008-as pénzügyi válság idején is elvesztette az USA az AAA minősítést, illetve a Fitch is figyelmeztetést adott ki 2017-ben, hogy ugyanez következhet be. Na de van-e értelme a bóvli kötvény határára sorolni azt a kötvényt, amelyre a világ úgy tekint, mint az egyik legbiztosabb menekülési befektetés?
A svájci frank, mint menekülési eszköz a pénzpiacon továbbra is felértékelési nyomás alatt áll. Habár egyenletesen jelentős mértékű az ország éves folyó fizetési mérleg többlete – a kiugróan magas 2016-os magyar többlet tízszerese, – a svájci jegybank (SNB) folyamatosan arra hivatkozva lazít több mint fél évtizede a monetáris kondíciókon, hogy az erős frank árfolyam a folyó fizetési mérleg többletét veszélyezteti.