Economania blog
Az ágens alapú gazdasági modellezés lényege, hogy számítógépen létrehozunk egy virtuális gazdaságot, amiben az egyes szereplők egyedileg jelennek meg. A kanadai jegybankban kifejlesztettek egy ágens alapú modellt, amit előrejelzésre használnak.
Az angolok egyharmada hisz digitális jegybankpénzzel kapcsolatos összeesküvéselméletben. A probléma egyáltalán nem marginális, és az összeesküvéselméletek problémája nem is korlátozódik a jegybankokra. Fontos tehát, hogy az intézmények felismerjék a korunkra jellemző bizalmi deficit veszélyeit.
A központi bankok szavai sokszor legalább olyan erős hatással bírnak a pénzügyi piacokra, mint maguk a döntéseik. A modern szövegelemzési módszerekkel ez ki is mutatható.
A bizalom a stabil pénzügyi-gazdasági rendszer egyik kulcsfontosságú hozzávalója. Nincs ez másképp a rendszer közepén elhelyezkedő jegybank esetében sem.
Nem látjuk át rendszerszinten, hol van az FX származtatott termékekkel kapcsolatos dolláradósság. Pedig fontos lenne, mert a dollár a nemzetközi pénzügyi rendszer olaja, és vészhelyzetben bizonyos országokból nehezebb dollárhoz jutni.
A japán jen közel 30 százalékos gyengülést mutatott az elmúlt egy év során, amivel az 1988-as részvény és ingatlanpiaci buborék kipukkadása óta nem látott szintre csökkent az amerikai dollárral szemben. Örülnek ennek a japánok?
A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?
A fedezetkezelési keretrendszer kialakítása komoly hatással van a kereskedelmi bankok likviditásmenedzsmentjére, így a zöld szempontok integrálásával a feltételek módosítása révén a jegybankok érdemben befolyásolhatják a bankrendszer és azon keresztül a teljes gazdaság zöld transzformációját.
A legtöbb központi bank a közelmúltban már felismerte a széleskörű, többrétű, transzparens kommunikáció szükségességét. Viszont még nincs meg a kellő tapasztalatuk azt illetően, hogy melyik csatornák működnek a leghatékonyabban.
Bár továbbra is vannak viták a jegybanki szerepvállalás indokoltságát illetően, a 2020-as évek elejére uralkodó nézetté vált, hogy a jegybankoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozással és a fenntartható, körforgásos gazdaságba történő átmenettel.