Economania blog
A makroökonómiai modellekből gyakorlatilag teljesen eltűnt a pénzmennyiség a 2000-es évek elejére. A pénzügyi válság viszont arra világított rá, hogy a monetáris aggregátumok és a kereskedelmi bankok pénzteremtése kulcsfontosságú lehet a makrofolyamatok megértésében.
Míg az infláció rég nem látott magasságokban szárnyal, az érdemi kamatemelésekre még várni kell az USA-ban, az Egyesült Királyságban és az eurozónában. Meddig lehet bízni abban, hogy magától megoldódik a probléma?
Mérés nélkül nem lehet átállni a fenntartható gazdasági működésre, a nehézség ugyanakkor az, hogy egyelőre mind adatból, mind széles körben elterjedt, megalapozott módszertanból hiány van. Íme az 5 legfontosabb kihívás!
A jegybankok számára már nem az jelenti a legnagyobb kihívást, hogyan egyeztessék össze a környezeti fenntarthatóságot saját intézményi céljaikkal, hanem sokkal inkább az, hogy miképp tudják folytatni feladataik ellátását a környezeti fenntarthatósági célok integrálása nélkül – mondta el az Ecoomania blognak Danae Kyriakopoulou klímaközgazdász.
The challenge facing central banks is not that of how to begin reconciling environmental sustainability with their present objectives. Rather, it is how to continue reconciling the lack of environmental sustainability with these objectives.
Az Európai Központi Bank szimmetrikussá tette inflációs célját, azonban nem vezette be az átlagos infláció célzását. Ennek ellenére azt mondják, hogy bizonyos esetekben tolerálják, ha az infláció cél fölött van. Ezt most így hogy?
Miközben erősödnek az inflációs félelmek a világban, a Fed próbálja hűteni a kedélyeket. Vajon tényleg biztosak benne, hogy átmeneti lesz az magasabb infláció, vagy ez egy trükk, ami segíti az átlagos infláció célzását?
A jegybankok több szempontból is fontos szerepet játszhatnak a zöld átalakulásban. Egyrészt a környezeti és klímakockázatok beárazását támogathatják új módszertannal és egyéb ösztönzőkkel, másrészt mobilizálhatják a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a zöld átalakulás érdekében.
Egy tavalyban publikált tanulmány szerint a jegybanki kutatók hajlamosabbak hatásosnak értékelni a mennyiségi lazítást, mint a nem jegybankiak. Egy idei kutatás viszont azt találta, hogy éppen a nem jegybanki publikációkban figyelhető meg a statisztikai tények torzítása, a jegybankoknál ezzel szemben nem.
A jegybankok régóta próbálják intenzív kommunikációval formálni az inflációs várakozásokat. Egy 2019-es tanulmány szerint nem mindegy, hogy kinek és milyen formában kommunikálnak.