Economania blog
A világhírű professzor szerint a közgazdász-társadalom egyáltalán nem tanult a válságból. A modern kapitalizmus fokozza a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeket.
Louis-Philippe Rochon gave an interview to Kristóf Lehmann after holding a fascinating lecture at the course of the MNB Department.
Abban konszenzus van, hogy a válság előtti közgazdaságtan főárama nagyon benézett valamit, és emiatt meg kell újulnia. Abban viszont nincs egyetértés, hogy vajon ez a megújulás bekövetkezett, vagy legalábbis elkezdődött-e.
A korlátos erőforrások, a végtelenségig nem terhelhető természetes környezet, a globális felmelegedés évtizedek óta felismert probléma a közgazdászok számára is, de a közgazdaságtanban mintha még mindig egy elkülönült szegmens lenne azon tanulmányok köre, amely ezen kihívások hosszú távú hatásaival foglalkozik.
A közgazdaságtan megreformálását sürgetők szerint itt az ideje, hogy a jelentőségüknek megfelelően kezdjük kezelni a törvényeket, a szokásokat, a kultúrát, az önkéntes és civil társadalom szervezeteit, azaz a társadalom intézményi kereteit. A módszertani váltás mindenképp szükséges ahhoz, hogy a közgazdaságtudomány közelebb kerüljön a realitásokhoz, az ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a 33 tézist megfogalmazó reformmozgalom szerint annak ellenére küzdeni kell ezekért a gondolatokért, hogy az alapjaik több mint száz éve ismertek, mégpedig elég nagy nevű közgazdászok írásaiból.
Tíz év telt el a gazdasági és elméleti válság óta, de nyoma sincs sem új modellnek, sem új paradigmának. A Magyar Közgazdasági Társaság "Conference on Economics Reformation" címmel rendezett konferenciájának előadásai ha az új útra nem is, de arra rávilágítottak, hogy mi lehet a baj az uralkodó modellel, és mi lehet a probléma az útkereséssel.
Late last year dissatisfied economists and students published 33 theses arguing for an Economics Reformation. The authors believe an unhealthy intellectual monopoly of mainstream economics has developed, and economics could provide more insights into poverty, inequality, ecology and financial instability. To discuss these ideas, on 22 March 2018 the Hungarian Economic Association organised a conference with international speakers from a variety of backgrounds.
A főáramú makroökonómiai modelleket sok kritika éri amiatt, hogy rossz alapokra épültek, emiatt félrevezetőek, nem lenne szabad azokat a gazdaságpolitika támogatására használni. Másik gyakori kritika, hogy a kvantitatív módszerek túlzott alkalmazása egyoldalúvá, vagy ahogy a reformerek 32. pontja fogalmaz: „vakká” teszi a tudományt az alternatív megközelítésekre. A DSGE-modellezők viszont büszkék arra, hogy modelljeik – szerintük – megfelelő mikroökonómiai alapokon állnak, és a matematikai formába öntöttség miatt alkalmasak nettó hatások számszerűsítésére egy bonyolult, szimultán rendszerben is.
Az emberi viselkedést sokszor teljesen megalapozatlan feltevések mentén modellezi a neoklasszikus közgazdaságtani iskola. Ezt fogalmazza meg a 33 pontos kiáltvány 15. pontja is: „a hibák, az elfogultságok, a mintázatok felismerése, a tanulás, a társadalmi interakciók és a kontextusok mind befolyásolják a viselkedésünket, a gazdasági elmélet általában mégsem ismeri el ezeket. A főáramú közgazdaságtannak ezért az emberi viselkedés szélesebb körű megértésére van szüksége és ebben tanulhat a szociológiától, a pszichológiától, a filozófiától és más gondolati hagyományoktól”.
Antoine Godin, a Francia Fejlesztési Ügynökség vezető közgazdásza, a londoni Kingston University korábbi professzora előadást tartott az MNB tanszék "Modern irányzatok a közgazdaságtanban" kurzusa keretében. Az előadás után a professzor interjút adott Lehmann Kristófnak, az MNB tanszék vezetőjének az ún. "stock-flow" konzisztens modellekről, a pénzgazdaságok dinamikájáról, az angol jegybankban történt modellfejlesztésekről, valamint arról, hogyan látja a közgazdaságtan helyzetét tíz évvel a válság után.