Economania blog
A kínai gazdaságpolitika laboratóriumában új koncepciók, fogalmak jelentek meg azzal a nyilvánvaló céllal, hogy újrakalibrálják a gazdaságpolitikát egy új szintézist létrehozva, vagy ahogy Blanchette és Polk néhány hónappal korábban megfogalmazta, egy új „big thing” van kialakulóban.
A klímaválság okai mélyen a globális társadalmi-politikai-gazdasági rendszerünkben gyökereznek. A valós megoldásoknak mindhárom aspektust célozniuk kell. De addig is fogadjuk meg Taleb professzor intelmét, aki azt mondta: ne packázz a komplex rendszerekkel!
Az átlagos inflációs célkövetés tavalyi elindításakor még nem sejthették a Fed döntéshozói, hogy ilyen hamar elérkezik az a pillanat, amikor be tudják mutatni, hogyan is kell érteni az átlagolást. Jerom Powell Jackson Hole-ban elszalasztotta ezt a pillanatot.
A tőzsdei befektetések legnagyobb, legfontosabb és legjobban képzett szereplői, az intézményi befektetők is figyelik és alkalmazzák a tudományos kutatások eredményeit, és ez számukra meg is éri. De akkor hogyan maradhatnak meg ezek az összefüggések és magas hozamok a piacon?
Egy felmérésből az derül ki, hogy a férfiak önbizalma, így bérigénye is magasabb, mint a nőké, és hajlandóak tovább keresni állást azért, hogy ezt a magasabb bért megkapják. Részben ez is magyarázza, hogy a nők általában kevesebbet keresnek.
As we welcome the new age of renewable energy, we usually focus more on reforming the economic structure but, intentionally or unintentionally, ignore the political institution. A recent empirical study sheds some light on the crucial role of democratic institutions in promoting renewable energy consumption.
Az Európai Központi Bank szimmetrikussá tette inflációs célját, azonban nem vezette be az átlagos infláció célzását. Ennek ellenére azt mondják, hogy bizonyos esetekben tolerálják, ha az infláció cél fölött van. Ezt most így hogy?
Minden nap találkozunk azzal a problémával, hogy nem pontosan tudjuk, mi lesz egy esemény kimenetele, és ezért valószínűségek alapján kell döntenünk. Ez naponta többször is megtörténik velünk, még ha nem is tudatosul. Hiába szembesülünk sokszor ilyen helyzetekkel, gyakran hozunk rossz döntést.
Április 14-én 64.000 dollár felett tetőzött a bitcoin árfolyama. Nem egészen két hét múlva viszont már 48.000 dollár alatt járt a grafikon. Ez a 25 százalékos csökkenés egyben azt is jelentette, hogy egy olyan termék vagy szolgáltatás, melynek ára dollárban nem változott, bitcoinban számolva 33,33 százalékkal volt magasabb április 25-én, mint 11 nappal korábban.
A koronavírus-járvány számos újdonságot hozott a mindennapjaink és a világgazdaság működésében is. Manapság a legtöbbet talán a globálisan kialakuló chiphiányról olvashatunk a gazdasági sajtóban. De mi is történt pontosan a digitális kor legfontosabb alapanyagának piacán?