A koronavírus elleni vakcina öli meg a Bitcoint?

A koronavírus-válság gazdasági áldozatai

A COVID emberemlékezet óta nem látott pusztítást végzett a világgazdaságban. Csupán az USA-ban több mint 70 millió alkalommal igényeltek munkanélküli segélyt március közepe óta – egyedül március utolsó hetében közel 7 millióan. A friss munkanélküliek heti száma azóta sem tudott tartósan 800.000 alá csökkenni – ez közel négyszerese a korábbi átlagos értéknek (lásd 1. ábra).

1. ábra: A friss munkanélküliek heti számának alakulása az USA-ban

Adatok forrása: Fed

Az amerikai munkanélküliségi ráta áprilisban 14,7 százalékon állt. De nem úszták meg a válságot az európai munkavállalók sem. A munkanélküliségi ráta 17,7 százalékon tetőzött Görögországban, 16,9 százalékon Spanyolországban, 10,5 százalékon Litvániában, 9,9 százalékon Olaszországban, 9,4 százalékon Franciaországban és 9,2 százalékon Svédországban. A visszaesés különösen drasztikusan érintette a fiatalokat. A 15-24 éves munkavállalók több mint 30 százaléka veszítette el az állását az USA-ban, Kanadában és Mexikóban.

A válság drámai számokat generált a teljes gazdaság szintjén is. Az OECD előrejelzései szerint 10 százalék feletti mértékben fog esni a 2020-as GDP Argentínában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Görögországban, de India, Mexikó, Franciaország és Olaszország esetében is közel ekkora zuhanást vár a nemzetközi szervezet. Az összeomlás jelei már év közben látszottak. Indiában közel 60 százalékkal esett az ipari termelés tavasszal, de az olasz kontrakció is 40 százalék felett volt. Világszinten egész iparágak kerültek padlóra, mint a vendéglátás, a turizmus, a kereskedelem és az ipar. A tőkepiacok is érzékenyen reagáltak a pandémiára. Az év elején pár hét alatt piaci értékének egyharmadát veszítette el a S&P 500 (lásd 2. ábra) és a BUX is.

2. ábra: Az S&P 500 tőzsdeindex alakulása

Adatok forrása: Fed

A válság befektetői szemmel

A 2. ábra azonban azt is mutatja, hogy a brutális összeomlás után a piac nagyon gyorsan magára talált, és a teljes évre már csinos, 16 százalék feletti nyereséggel jutalmazta a tőzsdei befektetőket. De nem csak a részvénybefektetők jártak jól. 2020 sikeres év volt azoknak is, akik pénzüket aranyban, ezüstben vagy állampapírban tartották.

Mindez azonban eltörpül ahhoz a szédületes hozamhoz képest, melyet azok a befektetők vihettek haza, akik Bitcoinban tartották pénzüket. Bár a válság első szele drámai veszteséget hozott (március 12-én egyetlen nap alatt közel lefeleződött az első kriptopénz ára), az év végén az árfolyam több mint négyszerese volt az év eleji szintnek (lásd 3. ábra – és ennek nem a felezés volt az oka).

3. ábra: A BTCUSD alakulása

Adatok forrása: CoinMarketCap

A száguldás az év végével sem állt meg. 2021-ben historikus csúcsot döntött a Bitcoin mellett a Polkadot, a Binance Coin, a Wrapped Bitcoin és a Theta árfolyama is (de közel sem volt hasonló pályán a teljes kriptopiac – a virtuális valuták hozameloszlásának extrém torz voltáról itt olvashat). De vajon mi van emögött a szédítő tempójú árdinamika mögött? A világ végre felismerte a virtuális valutákban lévő lehetőséget? A befektetők immár az elektronikus aranyat preferálják a fizikai helyett? Megmutatkoztak a korlátozott kínálat előnyei? Nos, a valódi ok ennél sokkal prózaibb. Brutális mennyiségű pénz keresi a helyét a világban.

4. ábra: Monetáris bázis az USA-ban

Adatok forrása: Fed

A koronavírusra az amerikai jegybank, a Fed villámgyorsan és határozottan reagált. Ahogyan azt a 4. ábra mutatja, a februári értékhez képest májusra nagyjából másfélszeresére emelték a jegybankpénz mennyiségét. A monetáris bázis azóta is hasonlóan magas szinten áll.

Azonban ez még önmagában nem feltétlenül okozna keresletnövekedést a befektetési piacokon. A jegybankpénz volumenének egy jelentős része ugyanis jellemzően a bankszektorban marad, likviditási tartalékként (azaz fedezetként nem várt kiadásokra vagy veszteségekre). 2020-ban viszont olyan folyamatok indultak el, melyeket korábban nem tapasztalhattunk. Az újonnan teremtett pénz egy jelentős része ugyanis kikerült a reálgazdaságba.

5. ábra: M1 pénzmennyiség az USA-ban

Adatok forrása: Fed

Ahogyan azt az 5. ábra mutatja, a gazdaságban lévő (szűken vett) pénzmennyiség csak márciusban több mint 12 százalékkal nőtt, az év végére pedig 66 százalékkal állt magasabban, mint március elején. 2020-ban 15 olyan hét volt, melyen a fél évre számított pénzmennyiség-növekedés mértéke 30 százalék felett volt. 2020.07.27-én ez a mutató 35,4 százalékon tetőzött. Ekkor tehát több mint harmadával több pénz volt a gazdaságban, mint fél évvel korábban. Hogy ez mennyire hihetetlen érték, azt jól mutatja az a tény, hogy 2020 előtt a növekedés legmagasabb mértéke kevesebb mint fele ennyi volt (16,6 százalék a 9/11-es terrortámadás hetében).

Brutális mennyiségű pénz keresi tehát helyét a világban. És nem igazán találja. A banki kamatok a historikus mélypontok környékén tartózkodnak, nem függetlenül attól, hogy a jegybanki alapkamatok is csak nagyítóval értelmezhetőek (lásd 6. ábra – az alapkamat és a Bitcoin hozamának kapcsolatáról itt olvashat).

6. ábra: Jegybanki alapkamatok 2020 végén

Adatok forrása: nemzeti bankok

A bankbetétek tehát nem jelentenek vonzó alternatívát. Ugyanez a helyzet a nyomott hozamokkal bíró államkötvények esetében. A részvénypiacoktól a magas árazás tántoríthatja el a befektetőket. És itt jön képbe az elmúlt évtized fenegyereke, a Bitcoin. Ez az eszköz már eddig is képes volt csillagászati hozamokat produkálni (természetesen brutális kockázat mellett). Ráadásul míg a részvénypiac esetében az érték alapú mutatók óvatosságra inthetek, addig a kriptopénzeket (melyek nem tekinthetőek pénznek) gyakorlatilag lehetetlen fundamentális alapon értékelni, így megalapozott véleményt adni az esetleges túlértékeltségről. Nem csoda, hogy a befektetők egy része gyorsan megtalálta magának a Bitcoint és az altcoinokat. És ez áll az elmúlt időszak exponenciális árfolyamemelkedése mögött.

Vakcina a Bitcoin ellen

2020-ban nem csak a gazdasági folyamatok voltak szédületesen gyorsak, hanem a koronavírus ellenszereinek kutatása és engedélyezése is. Ma már létezik amerikai-német, kínai, amerikai, brit, belga és orosz vakcina is. Decemberben pedig számos országban megkezdődtek az oltások. A cikk írásakor az USA-ban és Kínában körülbelül 4,5-4,5 millió, Angliában és Oroszországban pedig közel 1-1 millió ember reménykedhet abban, hogy védetté vált az új típusú koronavírussal szemben. De mi köze mindennek a kriptopénzekhez?

Ahogy bemutattam, a mostani brutális árrobbanás mögött a nagy jegybankok korábban elképzelhetetlen lazasága áll. Ez a támogató attitűd pedig egyenes következménye a koronavírus gazdasági pusztításának. A járvány miatti globális leállás okozta munkanélküliséget és pénzhiányt kezelni kellett. A vakcina azonban reményt jelent atekintetben is, hogy a pandémia gazdasági hatásai belátható időn belül felszámolhatóak lesznek. A világ visszatér a régi kerékvágásba, a vállalatok termelni, az emberek pedig dolgozni fognak. Így nem leszünk rászorulva a jegybanki szteroidokra.

Sőt, nem csupán arról van szó, hogy a nemzeti bankoknak nem kell többé laza monetáris politikát vinniük, hanem egyenesen arról, hogy nagy valószínűséggel szükséges lesz szigorítaniuk. Ráadásul nem is csekély mértékben. A helyreálló vállalati és lakossági kereslet ugyanis hamar inflációs nyomást generálhat. Főleg úgy, hogy az inflációs dinamika már az utóbbi hónapokban (azaz még a vakcina előtt) sem volt visszafogottnak nevezhető (lásd 7. ábra).

7. ábra: A fogyasztói árszínvonal alakulása az USA-ban

Adatok forrása: Fed

Ahogy a 7. ábra mutatja, bár a fogyasztói árak bezuhantak tavasszal, az év végére már lényegében a COVID előtti trendvonalon volt a mutató. Ugyancsak erős árdinamikát jósol az 5 éves inflációs várakozások mutatója is (8. ábra). Az év végi értéknél magasabb indikátor-értéket az elmúlt 10 évnek csupán egyharmadában láthattunk. A jegybankoknak pedig kiemelt feladatuk az, hogy tegyenek az árstabilitás megbomlása, így a növekvő infláció ellen.

8. ábra: 5 éves inflációs várakozások az USA-ban

Adatok forrása: Fed

Így kijelenthetjük, hogy ha meglódul az infláció, akkor a Fed előbb vagy utóbb szigorítani fog. Emeli a kamatot és csökkenti a pénzmennyiséget. Így egyszerre fog szűkülni a likviditás és növekedni a bankbetétek és fix kamatozású befektetések attraktivitása. Azaz egyszerre fog csökkenni a teljes befektetési kereslet és nőni a bankbetétekben és kötvényekben tartott vagyon nagysága. Ezek pedig minden bizonnyal külön-külön is negatív hatással lesznek az alternatív befektetések – így többek között a Bitcoin – értékére. Ha megnézzük, hogyan reagáltak a monetáris hatóságok a koronavírusra, akkor azt látjuk, hogy mind a lazítás sebessége, mind pedig annak mértéke észbontó volt. Nem egyszerűen ráléptek a gázpedálra, hanem Rocketdyne F–1 rakétákat szereltek a családi autóra. Ilyen brutális gyorsítás után logikusan a fékezés erejének is hasonló nagyságrendűnek kell lennie. Ha pedig mindez bekövetkezik, akkor a koronavírus elleni vakcina nem csupán a világjárványnak, de egyben a Bitcoin-láznak is véget vethet.

Sebestyén Géza


Főoldali kép forrása: pixabay.com

A koronavírus elleni vakcina öli meg a Bitcoint?” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások letiltva.