Economania blog
A korlátozott racionalitás közgazdasági következményeit elemző viselkedési közgazdaságtan egyre inkább tért hódít, és mostanra már jelentős mennyiségű empirikus kutatás támasztja alá, hogy ennek a megközelítésnek a makroökonómiában is van létjogosultsága.
Steve Keen, Professor of Economics and Head of the School of Economics, Politics and History at Kingston University London, one of the most recognized critic of the neoclassical economics, gave an interview to Kristóf Lehmann, the head of the MNB Department.
2019 legnépszerűbb írásait szedtük csokorba. Ez a felsorolás nem csak blogunkról, hanem az olvasókról is szól: mit tartottunk mi és az olvasók a legfontosabb témáknak?
Egy tudományos paradigma hívei jellemzően úgy viselkednek, ahogy Max Planck írja le a kvantummechanika fogadtatását a kortárs tudóstársak körében: „Egy új tudományos tény nem úgy diadalmaskodik, hogy meggyőzi ellenfeleit, és megvilágosítja őket, hanem úgy, hogy ellenzői lassan meghalnak, és felnő egy új generáció, amely ismeri azt”.
A viselkedési közgazdaságtan ideái már a makroökonómia területén is megjelentek. Hogyan működik egy olyan gazdaság, amelyben nem racionálisan döntenek a szereplők?
Az elmúlt két évtizedben a virtuális és a valós határai a korábbinál is jobban kezdenek elmosódni. Mennyire ismerhető meg és befolyásolható egy felhasználó, ha célzott tesztek alá vethető, ha célzott szituációkba helyezhető, ha minden interakciója rögzített?
Ráncfelvarrással már nem elégedhetünk meg, az alapok újragondolására is szükség van - mondta az Economania blognak Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, „A jövő fenntartható közgazdaságtana” című új jegybanki kötet szerkesztője.
A kitüntetést a „a globális szegénység csökkentésének kísérleti megközelítéséért” kapták. Az általuk alkalmazott módszertan segít megtalálni a szegénység okait, feltárni a szakpolitikai programok hatását, és választ adhat költséghatékonysági kérdésekre is.
A 2007-08-as válság után széleskörű volt az igény a pénzügyi és makroökonómiai modellek újragondolására. Az 1930-as évekhez képest azonban sokkal kevésbé radikális fordulat következett be a közgazdasági gondolkodásban.
A formális modellek használhatóságát gyakran kérdőjelezik meg a közgazdaságtanban. Pedig ha jól használják, és megfelelő szempontok szerint értékelik őket, jó szolgálatot tehetnek.