Economania blog
2025-ben a mesterséges intelligenciáról, az egyetemi rangsorokról, a születés időzítéséről és a pénzről egyaránt szívesen olvastak olvasóink. A legnépszerűbb témának mégis az bizonyult, hogy mennyit tudunk tankolni a pénzünkből.
A mesterséges intelligencia körüli hype áldozata lett az akadémiai integritás: egy szenzációsnak tűnő MI-tanulmányáról kiderült, hogy valószínűleg teljes egészében koholmány. Az ügy rávilágít arra, milyen könnyen veszti el a tudomány az önkontrollt, ha egy eredmény pontosan azt ígéri, amit mindenki hallani akar.
Az emberi hallucinációt mint a külső inger nélküli érzékelést definiálhatjuk. Modellhallucinációról akkor beszélhetünk például, amikor egy modell elsősorban nem adatra, hanem a modell feltevéseire építve ad téves eredményt.
A nagy nyelvi modellek jól el tudják játszani, hogy értik, amit mondanak. De ha tényleg értenék, az lenne az igazi lépés a valódi intelligencia felé. Csakhogy ezen még sokat kell dolgozni.
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerep és a technológiai fejlettség is befolyásol.
Az MI-alapú high-frequency trading növeli a piaci likviditást és csökkenti a vételi és eladási árak közötti különbségeket, ugyanakkor gyorsasága miatt instabilitást és visszaéléseket is előidézhet. A kérdés az, hogy a szabályozók képesek lesznek-e lépést tartani ezzel az extrém gyorsan fejlődő területtel.
Szeretjük-e, ha egy chatbot intézi ügyeinket? Megbízunk-e a mesterséges intelligenciában? Egyáltalán lesz-e más választásunk a jövőben, mint megbízni benne?
A jegybankok előtt két fontos feladat áll a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Egyrészt jól informált megfigyelőként és elemzőként fel kell tárniuk a mesterséges intelligencia gazdasági és pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásait. Másrészt fejlesztőként és felhasználóként ki kell aknázniuk az új technológiákban rejlő potenciált.
Mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról? Félnek tőle, vagy szeretik? A BIS friss tanulmánya ezekre a kérdésekre keresi a választ egy, az amerikai lakosság körében végzett felmérésre támaszkodva.
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes munkaköröket nem tudnak kiváltani. Lóerő helyett az új mértékegység az emberész?