Economania blog
A futás sokáig nehezen volt értelmezhető gazdasági szempontból. Túl hozzáférhető volt, és túl kevés infrastruktúrát igényelt ahhoz, hogy klasszikus iparágként tekinthessünk rá. Ma azonban már a futás köré szerveződő események városi léptékben érdemi gazdasági jelentőséggel bírnak.
2025-ben a mesterséges intelligenciáról, az egyetemi rangsorokról, a születés időzítéséről és a pénzről egyaránt szívesen olvastak olvasóink. A legnépszerűbb témának mégis az bizonyult, hogy mennyit tudunk tankolni a pénzünkből.
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születését az év elejére?
Szeretjük-e, ha egy chatbot intézi ügyeinket? Megbízunk-e a mesterséges intelligenciában? Egyáltalán lesz-e más választásunk a jövőben, mint megbízni benne?
A világon talán a leghírhedtebb zöldrefestési eset a Volkswagen csoport 2015-ben napvilágot látott dízel botránya. Egy nemrég megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen egészségügyi hatásai voltak a szennyező autóknak a környező lakókra.
2024-ben az Economania olvasóit az influenszerek, a kerékpárlopás, a női sportok, a mesterséges intelligencia és az iparpolitikák érdekelték leginkább.
A nők munkaerőpiaci helyzetében jelentős előrelépések tapasztalhatóak az elmúlt évtizedben, azonban a teljes egyenlőség elérése még nagyon távolinak tűnik. Hol tart a világ a folyamatban, és milyen lépések szükségesek a nők gazdasági szerepének további erősítéséhez?
A személyi jövedelemadó 1+1 százalékát egy 1996-os törvény értelmében van lehetőség felajánlani. Ez az egyetlen módja annak, hogy egy állampolgár közvetlenül „beleszóljon” az állami költségvetésbe. Kinek adnak szívesen a polgárok?
Mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról? Félnek tőle, vagy szeretik? A BIS friss tanulmánya ezekre a kérdésekre keresi a választ egy, az amerikai lakosság körében végzett felmérésre támaszkodva.
Sok kutatás igazolja, hogy számos dolgot férfiakra terveztek, és ez hátrányosan érinti a nőket. A fehér nadrágban játszó női labdarúgócsapatok például kimutathatóan kevesebb pontot szereznek, mint a sötétebb alsóban játszó csapatok.