A mesterséges intelligencia körüli hype áldozata lett az akadémiai integritás: egy szenzációsnak tűnő MI-tanulmányáról kiderült, hogy valószínűleg teljes egészében koholmány. Az ügy rávilágít arra, milyen könnyen veszti el a tudomány az önkontrollt, ha egy eredmény pontosan azt ígéri, amit mindenki hallani akar.
Címke: termelékenység
Hol nem érdemlik meg az emberek a pozíciójukat?
A nagy termelékenységi különbségek egyebek mellett a munkaerőpiac meritokráciájából és a menedzsment minőségéből fakadnak – mindkettőben markáns országok közötti eltérésekkel.
Jegybanki lehetőségek és kihívások az AI megjelenésével
A jegybankok előtt két fontos feladat áll a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Egyrészt jól informált megfigyelőként és elemzőként fel kell tárniuk a mesterséges intelligencia gazdasági és pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásait. Másrészt fejlesztőként és felhasználóként ki kell aknázniuk az új technológiákban rejlő potenciált.
A gen AI-forradalom munkapiaci következményei és az adatvédelem egyensúlya
Mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról? Félnek tőle, vagy szeretik? A BIS friss tanulmánya ezekre a kérdésekre keresi a választ egy, az amerikai lakosság körében végzett felmérésre támaszkodva.
ChatGPT: munkaerőpiaci hatás és gazdasági lehetőség számokban
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes munkaköröket nem tudnak kiváltani. Lóerő helyett az új mértékegység az emberész?
A technológiai hype-ciklusok természete, avagy mit várjunk a generatív AI-tól?
A technológiai innovációk felforgató hatását rövid távon túl-, hosszú távon inkább alulbecsüljük. Egy elmélet szerint a sikeres innovációk jellemzően öt fázison mennek keresztül: az innovációs trigger, a túlzott várakozások, a kiábrándulás, a megvilágosodás és végül a termelékenység platója alkotják a hype-ciklust.
Miért hozna teljesen új helyzetet a bérek fordulata Japánban?
Az emelkedő infláció és a rivális cégek munkaerő-elcsábítása miatt a japán vállalatok egyre kevéssé tudnak kimaradni a bérversenyből. Ez három évtized után jelentős fordulatot okozhat a japán gazdaságban. De mi lesz az adósságállománnyal?
Fel is út, le is út: miért fontos a társadalmi mobilitás?
Az alacsony mobilitás konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket. A jómódúaknak elvileg nem áll közvetlen érdekében a mobilitás növelése, holott abból az egész társadalom profitálhat.
Demográfiai trendek és fenntarthatóság
A demográfiai trendek lassan, de biztosan rendezik át a társadalmi, gazdasági viszonyokat. Mik lesznek a legfontosabb változások ebben az évszázadban? Korábbi írásainkból szemezgetünk.
Kína mégsem előzi meg az USA-t?
Egyre nő a valószínűsége annak, hogy a várva várt gazdasági fordulat, miszerint Kína gazdasága méretében meghaladja az Egyesült Államokét, belátható időn belül nem következik be.









