Economania blog
Despite a broad consensus on phasing out fossil fuels, some people still hesitate about the actual effect of transforming renewables on global warming. A new study argues that we should not blame the transformation. Instead, we should strengthen our determination and aim higher.
Környezeti kérdések az egyik legszélesebb látókörű magyar közgazdász gondolatainak tükrében. Miképp kapcsolódik a zöld fordulat Kopátsy Sándor természet-erkölcs-tudás-tehetség megközelítéséhez?
Fizetnénk-e azért, hogy szén-dioxid-kibocsátásunk káros hatásait ellensúlyozzuk? Egy kutatás szerint igen, ha megfelelően tájékoztatnank minket az általunk okozott környezeti károkról.
Mérés nélkül nem lehet átállni a fenntartható gazdasági működésre, a nehézség ugyanakkor az, hogy egyelőre mind adatból, mind széles körben elterjedt, megalapozott módszertanból hiány van. Íme az 5 legfontosabb kihívás!
A jegybankok számára már nem az jelenti a legnagyobb kihívást, hogyan egyeztessék össze a környezeti fenntarthatóságot saját intézményi céljaikkal, hanem sokkal inkább az, hogy miképp tudják folytatni feladataik ellátását a környezeti fenntarthatósági célok integrálása nélkül – mondta el az Ecoomania blognak Danae Kyriakopoulou klímaközgazdász.
The challenge facing central banks is not that of how to begin reconciling environmental sustainability with their present objectives. Rather, it is how to continue reconciling the lack of environmental sustainability with these objectives.
Immár hagyománnyá vált, hogy az új év közeledtével röviden ismertetjük az óév legnépszerűbb posztjait az Economania blogon. A témákat tekintve idén is a világjárvánnyal, a bizonytalan jövővel és a digitális pénzekkel foglalkozó cikkek vonzották a legtöbb kattintást.
Egyre több vállalati vezető fizetési csomagjában jelennek meg a klímaszempontok, főleg az évvégi bónuszok múlhatnak a zöld teljesítményen.
A klímaváltozásért viselt felelősség nem csak országok között osztható fel, hanem a jövedelmi helyzet alapján is, országoktól szinte függetlenül. Egy friss tanulmány és adatbázis szerint a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka felelős az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy feléért, a Föld lakosságának szegényebb fele ugyanakkor alig több mint a tizedéért tehető felelőssé. Magyarország régiós szinten jól áll, de a gazdagok és a szegények közötti olló nálunk is nagyon kinyílt.
A klímaválság okai mélyen a globális társadalmi-politikai-gazdasági rendszerünkben gyökereznek. A valós megoldásoknak mindhárom aspektust célozniuk kell. De addig is fogadjuk meg Taleb professzor intelmét, aki azt mondta: ne packázz a komplex rendszerekkel!