Economania blog
As we welcome the new age of renewable energy, we usually focus more on reforming the economic structure but, intentionally or unintentionally, ignore the political institution. A recent empirical study sheds some light on the crucial role of democratic institutions in promoting renewable energy consumption.
A jelek szerint semmi nem állíthatja meg a jegybanki világ zöld forradalmát, ami a monetáris politikai gyakorlat radikális átalakulását hozhatja – úgy fest ugyanis, hogy a jegybankárok elkezdtek nem hinni a piacnak.
Ha egy téli napon 20 fokot mérnek New Yorkban, sokkal nagyobb figyelem irányul a globális felmelegedés témájára, mint egy olyan téli napon, amikor 3 fok van. Vajon érvényes-e ez a megfigyelés a részvénypiacokra is?
A jegybankok több szempontból is fontos szerepet játszhatnak a zöld átalakulásban. Egyrészt a környezeti és klímakockázatok beárazását támogathatják új módszertannal és egyéb ösztönzőkkel, másrészt mobilizálhatják a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a zöld átalakulás érdekében.
Az Európai Központi Bank által készített legújabb stresszteszt megmutatja, hogyan hat a klímaváltozás a pénzügyi rendszerre az előttünk álló 30 évben. Extrém hőség, erdőtüzek, áradások - és mindezt a bankok is megérzik majd.
Is it worth switching to renewable energy or we have to sacrifice economic growth for green ideas? New research reveals that it may hurt at the beginning, but later pays off.
A francia jegybank a zöld jegybankolás egyik élharcosa. Elnöke, François Villeroy de Galhau szerint el kell érni a zöld áttörést a monetáris politikában, és érvényesíteni kell a klímaszempontokat az eszközvásárlási programokban.
Az elmúlt években gombamód szaporodnak a környezeti, társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi termékek. Ennek jól ismert pozitív oldala a zöld beruházások felé áramló tőkemennyiség növekedése, valamint a pénzügyi szektor működési horizontján megjelent új célok. Hogyan segíthetnek a fenntarthatósági célokhoz kapcsolt hitelek és kötvények, hogy ezek az előnyök ténylegesen realizálódjanak?
A klímaváltozás már régen is lakóhelyük elhagyására késztette az embereket. Manapság a preferenciák fokozatos változására hasznos lehet a lakásárakon túl a tranzakciók volumenét is nézni, itt akár hamarabb is megjelenhet a hatás.
Az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez szükséges szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok elérhetetlenek valamilyen „tiszta molekula” előállítása és széles körű felhasználása nélkül. Meddig kell várnunk az áttörésre ezen a téren?