Economania blog
A következő összeomlást könnyen az okozhatja, hogy a gazdasági szereplők közül sokakat jellemez a túlzott önbizalom és az önámítás. Ez különösen veszélyesnek tűnik a klímaválsággal és a koronavírussal kapcsolatban.
A Bitcoin árfolyamának szárnyalása idején sokan beszélnek a kriptopénzek végső győzelméről. Ha azonban az összes kriptovaluta közelmúltbeli teljesítményét közelebbről szemügyre vesszük, könnyen leszámolhatunk azzal az illúzióval, hogy a Bitcoin és társai valaha is pénzként tudnak majd működni.
A Minsky-pillanatot eddig a túlhitelezési lufi kipukkanásához kötötte a szakirodalom, de az angol jegybank kormányzója szerint a klímaváltozás is elvezethet egy gyors és radikális pénzügyi összeomláshoz.
Kenneth Rogoff, aki a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének meghívására látogat Budapestre, az Economaniának adott interjújában számba veszi a globális gazdasági kilátásokat övező fő kockázatokat, valamint ismerteti, milyen előfeltételei vannak egy hatékony kamatpolitikának a negatív tartományokban.
A Fed kamatpolitikájának idén tapasztalt fordulata támogatóan hathat a Bitcoin árfolyamára. Középtávon azonban a kriptopénzek értéke egyértelműen nyomás alatt lesz.
Az újonnan kötött lakáshitelek zömét már hosszabb távra rögzített kamatozással veszik fel a hazai ügyfelek. Kérdőíves vizsgálatokból azonban az derül ki, hogy e viselkedés forrása nem feltétlen az adósok tudatos, alapos és racionális stratégiájában keresendő.
A vállalatok és projektek megfinanszírozásának új, kriptopénz-alapú modellje, az ICO-k befektetői oldalról roppant kockázatos termékeknek számítanak, hiszen a finanszírozó által megszerzett virtuális valuták jellemzően ezen eszközkategória minden kockázatával rendelkeznek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy az ICO-k jelen formájukban nem tűnnek másnak, mint magánszemélyek által szervezett kriptolottónak.
A Köz-Gazdaság című folyóirat 2018/4 kötetének tematikus rovatában öt bloggerünk tanulmánya jelent meg az elmúlt év végén. A cikkek a közgazdaságtan közelmúltban nyilvánvalóvá vált hibáit, hiányosságait igyekeznek felmutatni, valamint bemutatni az alternatívákat.
A piaci mechanizmusokba vetett hit, amely szerint a gazdaságban rendelkezésre álló erőforrásokat elegendő a profitra és a kockázatra koncentrálva a piaci visszacsatolások mentén allokálni, már számtalan módon megcáfolásra került. Az ESG a rövid és a hosszú távú optimalizáció közti szakadékon szeretné a szélesebb értékek alapján álló hidat megteremteni.
A gazdasági folyamatok technológiai fejlődésnek köszönhető extrém gyorsulása lehet a következő válság egyik oka – avagy mit tanulhatnak a közgazdászok egy minap elhunyt francia sztárfilozófus-tól?