Economania blog
Az egyenlőtlenség kérdéskörének fontosságát az a felismerés adja, hogy egy gazdaság működése nem függetleníthető annak társadalmi-politikai beágyazottságától. Blogunkon számos szempontból közelítettük már meg a problémát. Ezen írásokból emelünk ki most néhányat.
Bankok és pénzügyi válságok: ma már mindenki számára világos, hogy a közgazdaságtanban kiemelt figyelmet érdemelnek. Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig kapták a 2022. évi közgazdasági Nobel-díjat.
Az orosz-ukrán háború átrendezte az energiapiaci erőviszonyokat. Félő, hogy a zöld beruházások az alacsonyabb megtérülés miatt kevesebb tőkét fognak bevonzani, így a beruházások dinamikája csökkenhet.
Másnak érezzük ezt a válságot, mint amilyenek az eddigiek voltak, és részben igazunk is van. Mert ez nem egy válság, hanem sok egyszerre.
As a central question for academics, policy analysis, and financial practice, the causality between Main Street and Wall Street is controversial and still fiercely debated. Recent research identifies strong predictive ability of asset markets on future macroeconomic performance.
Bár továbbra is vannak viták a jegybanki szerepvállalás indokoltságát illetően, a 2020-as évek elejére uralkodó nézetté vált, hogy a jegybankoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozással és a fenntartható, körforgásos gazdaságba történő átmenettel.
2008 és 2019 között megduplázódott a rendszeresen online vásárlók aránya az EU-ban, a COVID-19 pedig tovább növelte az internetes vásárlások gyakoriságát. Az online elérhető árak így egyre fontosabbá és reprezentatívabbá válnak a lakosság által érzékelt inflációt illetően.
Az utolsó kötési áron kiszámolt kapitalizáció nem vagyon, ezért az árak esésével nem égnek el milliárdok. Hatásvadász címnek megfelelő, de a valóság ennél sokkal komplexebb.
A makroökonómiai modellekből gyakorlatilag teljesen eltűnt a pénzmennyiség a 2000-es évek elejére. A pénzügyi válság viszont arra világított rá, hogy a monetáris aggregátumok és a kereskedelmi bankok pénzteremtése kulcsfontosságú lehet a makrofolyamatok megértésében.
A jegybankok általában többet tudnak a gazdaság állapotáról, mint a privátszféra. Nem meglepő tehát, hogy a kamatdöntések során egyfajta információátadás is történik, ami megnehezíti a kamatlépések hatásának mérését.