Economania blog
Április 14-én 64.000 dollár felett tetőzött a bitcoin árfolyama. Nem egészen két hét múlva viszont már 48.000 dollár alatt járt a grafikon. Ez a 25 százalékos csökkenés egyben azt is jelentette, hogy egy olyan termék vagy szolgáltatás, melynek ára dollárban nem változott, bitcoinban számolva 33,33 százalékkal volt magasabb április 25-én, mint 11 nappal korábban.
Miközben erősödnek az inflációs félelmek a világban, a Fed próbálja hűteni a kedélyeket. Vajon tényleg biztosak benne, hogy átmeneti lesz az magasabb infláció, vagy ez egy trükk, ami segíti az átlagos infláció célzását?
Ismét erősödnek azok a hangok, amelyek az infláció visszatérésével riogatnak. De miért pont most térne vissza egy történelmi léptékkel is hatalmas globális recesszió után? Goodhart és Pradhan szerint a globális demográfiai folyamatok miatt.
A jegybankok szerint a járvány alatt eltűnt az infláció, de az emberek ezt nem így érzik. Csalnak a statisztikák, vagy csak mi észleljük rosszul az árdrágulás igazi ütemét?
A Fed szeptember 16-i ülése előtti helyzetben tapintható volt a feszültség. Powell elnök helyzetét a tripla satu képpel lehet a legjobban leírni.
Az inflációs célkitűzésnek számos, még kipróbálatlan alternatívája létezik. Ezek közül az „átlagos inflációs célkövetés” kiemelt figyelmet kapott, mert elméletileg hatékonyabb keret az alacsony infláció elleni harcban. De ha a jegybank egyáltalán nem tudja elérni célját, akkor hosszabb időszak átlagában sem fogja tudni!
Lehet-e kamatemeléssel inflációt gerjeszteni? Ha majd a koronavírus-válságon túl leszünk, talán többet fogunk tudni az egyelőre még csak rejtélyes neofisheri csatornáról.
Számos fejlett ország jegybankja tűzte zászlajára az alacsony infláció elleni harcot. Vajon szerencsés-e, célravezető-e azt kommunikálniuk, hogy az alacsony infláció rossz?
A Modern Monetáris Elmélet megközelítése más szemléletet képvisel a monetáris és a fiskális politika kapcsolatában, mint a válság előtti konszenzus.
Több mint 10 év telt el azóta, hogy a Fed elindította első eszközvásárlási programját, amelyet követett még kettő, illetve nyomdokaikba léptek a világ más nagy jegybankjai is hasonló programjaikkal. Máig kérdés, hogy jó döntés volt-e, hogy azokban az években Szkülla és Kharübdisz között lavírozva ezt a kevéssé járt utat választották.